Amikor a Belső Éneddel való kapcsolódásod következtében átérzed, hogy szabad vagy - hiszen ő tudatában van a saját szabadságának - akkor elveszíted azt az érzést, hogy bárkit is meg kellene, hogy győzzél arról, hogy amit teszel, az teljesen rendben van. Elveszíted az önigazolás érzését. Valójában a lázadó viselkedés lényege nem más, mint hogy megpróbálod igazolni, érvényesíteni a hozzáállásodat.
Amikor szabadnak érzed magad, akkor szabadon az vagy, aki lenni akarsz, minden létező körülmény és állapot esetén, és egyáltalán nem aggódsz azon, hogy mások mit gondolnak rólad, mert tudod, hogy amit mások rólad gondolnak, az az ő problémájuk, és az égvilágon semmi köze hozzád.
És amikor valóban így érzel, akkor eljutsz az általunk ismert legnagyszerűbb helyre, ami nem más, mint a megengedés helye. És onnan tudod, hogy a megengedés állapotában vagy, hogy látod, hogy a másik nem ért egyet veled, vagy a rosszallását fejezi ki, és ez nem zavar téged. Itt most nem azt mondjuk, hogy ezt el kellene tűrnöd, vagy, hogy azt mondd: - Nos, hagyom, hogy ezt tegye....és közben még mindig érzed a negativitást. Hanem azt mondjuk, hogy tudod, hogy a másik a rosszallását fejezi ki amiatt, amit teszel, és ez egy cseppet sem zavar téged, mert tudod, hogy a feléd irányuló hozzáállásukkal csakis a saját világukat teremtik. És egyáltalán nem kell hagynod, hogy mások feléd irányuló negatív érzései, gondolatai befolyást gyakoroljanak rád.
Abraham-Hicks
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése